Feri színházba megy

maszk

Hosszú idő után este újra színházba megy, Feri. Balázs felkészítette, hogy milyen zavaró nézőkre számítson.

A legidegesítőbb nézőtípusok – magadra ismersz?

 

1. A korán érkező

Ott van fél órával az érkezés előtt, a bejárat előtt toporog, ami annyiból érthetetlen, hogy rendszerint a sor elején ül, és valahányszor fel kell állnia, hogy beengedje a beljebb ülőket, arcán látszik, hogy Mata Hari és Rajk László sorstársának érzi magát.

2. A későn érkező

Az előzővel szembe neki garantáltan belülre szól a jegye. Talán épp ezért van, hogy mindig az utolsó pillanatban esik be, amikor már mindenki leült a helyére, de még pont nem lépett életbe „a későn érkezők csak a szünetben foglalhatnak helyet” szabály. Ugyanő többnyire húgykazán is, az előadás közepén muszáj kimennie.

3. A köhögős

Pedig nem is beteg. A büfében semmi baja. Vagy ha beteg, akkor direkt az előadásra tartogatja. Színház allergia? És sosincs egyedül! Nincs olyan, hogy a legcsöndesebb, legdrámaibb, legkatartikusabb pillanatban ne indulna köhögő lánc. A hardcore típus orrot is fúj.

4. A jól informált

A darab alatt értő, és borzasztó zavaró megjegyzéseket tesz az alakításokról, a díszletekről, a darabról, a rendezésről, és bármiről. Nem mulasztja el megjegyezni, hogy az 1985-ös leningrádi feldolgozás volt az igazán zseniális – bár hogy honnan tudja, rejtély, hiszen legfeljebb 20 éves. Ha van a darabnak csattanója, garantáltan lelövi, és ha ezért megfedded, mélységes megvetéssel közli, hogy „Bocsánat, nem gondoltam volna, hogy lehet olyan, aki még nem tudja.”

A büfében ösztönösen megtalálja az akusztikailag legalkalmasabb pontot, ahonnan lehetőleg mindenki hallja okfejtését a darabról, a szerzőről, a rendezőről és a színészekről. Az alkotók között mindig talál egy népszerű, díjakkal elismert művészt, akiről nem érti, miért tolják ennyire, és van legalább egy statiszta, súgó vagy segédügyelő az előadásban, aki szerinte meg nem értett zseni. Jellemzően valamilyen színi tanodába vagy színházhoz köthető okj képzésre jár, a színművészetire nem vették fel, de nem is akar oda járni, mert oda – és a „Górnagyba” – csak „tehetségtelenprotekcióssenkik” járnak. Fejből idézi DeSade márkit.

 

5. A bennfentes

Az előző variációja, de hossza tudományos vizsgálat után azt kell mondanom, önálló fajnak kell tekinteni. Valamelyik színész rokona, esetleg a színész rokonának a barátnője/sógora, vagy egyszerűen egy rámenős rajongó, aki annyit posztol az illető FB oldalán, hogy nem lehet nem tudomást venni róla, bárhogy is szeretne. Ott van minden bemutatón, mindent tud a kedvencéről, és mindent el is mond a darab alatt. Hatalmas virágcsokrokkal felfegyverkezve üli végig a darabot, és amikor meghajláskor átadja, mindig kifordul a közönség felé, hogy mindenki lássa: ő az. Ha megoldható, a színpadra is felmegy, és előadás után magabiztosan tör be az öltözőbe, senki nem meri útját állni. Ha meglátja, hogy túl lelkesen tapsolsz a többi szereplőnek, véged.

6. A vidéki

Elismerem, ő nem tehet róla. Ha az utolsó vonat elmegy 9-kor, és nem tudom hol aludni, muszáj elmenni. Ezzel együtt is bosszantó, amikor a második felvonás közepén feláll a fél harmadik sor, és elindul kifelé, de közben még a színpadra szegezik a tekintetüket, hogy az utolsó pillanatig kimaxolják az élményt. Ha érdekes, megállnak a sor felénél. Hogy a mögöttük ülők addig nem látnak? Kapják be, nekik legalább nem kell elmenniük.

7. A sietős

Az első tapsra felpattan, és rohan a ruhatárhoz. Megtapsolni a művészeket? Ugyan, kérem. Azokat ezért fizetik. De nehogy már 3 órás előadás után még tíz percet rá kelljen szánnia a sorban állásra! Igaz, ugyanez a típus nyáron, a szabadtéri előadáson is ezt csinálja, amikor nem kell ruhatárba menni. Rejtély, hová kell ennyire sietni.

8. Aki korán elmegy

És igen, legalább olyan bosszantó a színházban, mint a szexben. Aki feláll 5 perc után, az mégis mire számított, amikor megvásárolta a jegyet? Most jött rá, hogy a színházban színdarabok mennek? Vagy hogy a szimfonikus zenekar koncertjén nem retróslágereket játszanak? Azt megértem, hogy valaki egy felvonás után annyira gyengének ítéli az előadást, hogy inkább elmegy. Na de 5 perc után?

Tallóz a legérdekesebb műsorblokkunkból